Szenzáció a hír: rómaiak lakták a Balokányt. Ami viszont a hírben rémálommá válhat: mindez az EKF egyik fő beruházása, a konferencia- és hangversenyterem terültének régészeti próbaásása során derült ki.
Hadrianus fala nem a katonai megszállás gyűlölt szimbóluma volt: a brit régészek legújabb kutatási eredményei szerint ennek épp az ellenkezője igaz, és az építmény és környéke hatalmas gazdasági lehetőségeket jelentett a térségben élők számára.
Az olasz kutatók egy olyan ókori üzemet fedeztek fel Modenában, ahol a Római Birodalom legnépszerűbb olajlámpásainak egy részét készítették. A tömegtermelésben gyártott világítóeszközök annyira népszerűnek bizonyultak, hogy a márkákat már a korban is meghamisították.
A cserépgyár romjait az olaszországi Modenában (Mutina) fedezték fel, a város ókori falaihoz közel épülő lakópark alapozási munkálatai során. Donato Labate, az ásatást vezető régész szerint egy hatalmas római épületegyüttest találtak, amely több száz olajlámpás maradványával volt tele, és azokon egytől-egyig a készítőik nevei szerepelnek.
Herculaneum újra fénykorát éli: a régészek hároméves olyan sosem látott kincseket varázsoltak elő a láva alá temetett ókori város feltárása során, amelyek a remények szerint jelentősen fellendítik majd a látogatók számát.
Egyre több értékes leletet fedeznek fel a kincskeresők Nagy-Britanniában. Egy férfi például nemrég fémdetektorral egy olyan hosszúkás aranytárgyat talált, amely a szakértők szerint akár i.e. 1500-ból, a bronzkorból is származhat.
Múzeum szerint az utóbbi 12 hónapban a korábbi évhez képest tíz százalékkal több, 750 aranyat vagy ezüstöt tartalmazó tárgyra bukkantak az amatőr kincsvadászok. A legértékesebb lelet egy vaskori nyaklánc, amely 360 ezer fontot (116 millió forintot) ér. Az aranyból és ezüstből készült ékszert kétezer évesre becsülték, és annak megtalálója eredetileg lezuhant második világháborús repülőroncsokat keresett.
Jelentős római kori település maradványaira bukkantak Nagy-Britanniában, Penrith közelében, ahol a vízművek fektetett le csöveket.
A régészek feltételezése szerint az i.sz. 1. században épült polgárvárosban a közeli helyőrség tisztjeinek élettársai és házasságon kívül született gyermekei élhettek. A település otthont adhatott iparosoknak, ahogy a helyi kereskedőknek is.
Szombathely - A legutóbbi közgyűlésen elfogadták az új Iseum beruházási programját. Az 1,6 milliárd forintnyi költségek nagy részére a pénzt a város uniós pályázaton nyerte el. Állandó kiállítást és ideiglenes tárlatokat is terveznek.
Nem akart megállni a Google a mai világok feltérképezésénél. Virtuális időutazásra invitálja ezért a Google Earth az internetezőket, hogy látogassanak el a Kr. u. IV. századi Rómába.
Róma az első ókori város, amelyet életre kelt a Google Earth. A háromdimenziós modell, amely több mint 6700 ókori épületet "kelt életre", a Kr. u. 320 Rómáját mutatja be, amikor I. Constantinus, azaz Nagy Konstantin (272-337) uralkodása alatt az Örök Város lakosainak száma meghaladta az egymillió főt. (Ekkor Róma volt a világ legnagyobb városa, később az egymilliós lélekszámot a viktoriánus Londonnak sikerült elérnie.) Az érdeklődők emellett 250 helyszínről bővebb információt is kaphatnak.
Az ókori rómaiak mindennapi életét "tapasztalhatják" meg az érdeklődők annak a háromdimenziós szimulációnak köszönhetően, amelyet a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) informatikusai fejlesztettek ki.
Római kori éremkincs került elő Biatorbágyon - tájékoztatta közleményben az MTI-t a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ).
A szakszolgálat munkatársai, akik Miklósity Szőke Mihály régész vezetésével végzik egy leendő lakópark területének feltárását, október legvégén bukkantak az edényben elrejtett római éremkincsleletre.
Az Ókor legújabb száma nem tematikus, mégis fölfedezhető benne néhány hasonló vonulat. A szerkesztőség a beválogatott cikkekben egy Cicero-elemzés mellett egy kora bizánci kolostor történetét, illetve Egyiptom és az ókori Közel-Kelet kapcsolatait is megpróbálja körüljárni.
Ötszáz év múltán nyitják meg ezen a hétvégén a látogatók előtt az ókori római Puteoli (mai Puzzuoli) stadionját, ahol Antoninus Pius császár (138. és 161. között uralkodott) megalapította az olimpiai játékok római változatát.
Olasz régészek megtalálták azt a földalatti folyosót, ahol Caligula császárt saját testőrei meggyilkolták i.sz. 41-ben.
Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus (i.sz. 12-41), aki leginkább Caligulaként (Csizmácskaként) vált ismertté, volt a Római Birodalom harmadik császára Augustus és Tiberius után. Becenevét egyébként annak köszönhette, hogy gyerekkorában komplett légiós-felszereléssel ajándékozták meg, amelynek tartozéka volt a caliga, azaz a csizma. Meggyilkolását a szenátus tagjai tervelték ki, akik vissza akarták állítani a köztársaságot. A pretoriánusok azonban Caligula nagybátyját - Claudiust kiáltották ki császárrá, s ezáltal megmentették a monarchiát.
Kőkori Pompejii romjait keresi Ausztriában egy német geológus. Alexander Binsteiner szerint az osztrák Alpokban, a Mondsee tó partján állott egykoron az a település, amelyet egy ősi szökőár pusztított el. A falu 20-50 sárral betapasztott fakunyhóból állt. A nők kagylókkal díszített lenvászon ruhát hordtak, míg a férfiak ponchót és szandált viseltek.
Két és fél ezer évvel ezelőtt élt nép mindennapjai a Népszabadság DVD-jén
Népszabadság • Ötvös Zoltán • 2008. október 15.
Számos technikai újítást hagytak ránk, művészi alkotásaik lenyűgözőek, de ma sem értjük nyelvüket, és azt sem tudjuk, honnan jöttek. Az etruszk népről szól lapunk DVD-sorozatának következő epizódja.
Időszámításunk előtt kilencszáz évvel jelentek meg az etruszkok - tizenkét városállamból állt birodalmuk. Erről a különleges népről nagyon keveset tudunk. Lehet, hogy az őslakosok egy csoportja erősödött meg, s hozta létre a félezer éven át fennálló birodalmat, de az is elképzelhető, hogy a Földközi-tenger távolabbi pontjáról telepedtek ide. Bizonytalanságunk oka, hogy nem maradt fenn etruszk irodalmi alkotás, nem fejtettük meg nyelvüket sem, így amit róluk tudunk, azt a kortársak beszámolóiból ismerjük, illetve városmaradványaikból fejtettünk meg. Mai ismereteinkről ad alapos betekintést a Rejtőzködő etruszk város címmel holnap megjelenő Népszabadság-DVD.
Kevesen ismerik a római kort Pannonia területén, ezt szeretném bemutatni itt.
Szeretem a levegőből és a földről is fényképezni műemlékeinket. Hosszú évek óta gyűjtöm a várak, kastélyok és kolostorok - romok és épen ránk maradt műemlékek - képeit. A légifotókat földi képekkel és leírásokkal egészítem ki, melyeket több fórum is közöl. Mostanában eze n témákból startlapokat - linkgyűjteményeket - is szerkesztek. Foglalkozom magyar várakat és kastélyokat bemutató könyvsorozat kiadásával, illetve egy könyvkiadó megbízásából több fotóalbumot készítek elő. Szeretném az illusztrált kártyáimon és képeslap formában népszerűsíteni Magyarország épített örökségeit. A weboldalamon 60.000 légifotó látható hazánkról. Jó böngészést kivánok! www.civertan.hu, Kiadványaink a www.var-webaruhaz.hu oldalon tekinthetők meg.
